A kiemelt kutatási terület a repülés humán tényezőinek integrált alkalmazására vonatkozó vizsgálatokra fókuszál, melyek a pilóták mellett az egyre elterjedtebb pilótanélküli légijárművek kezelőire és a légiforgalmi irányítókra is kiterjednek. A kutatás magába foglalja az adatgyűjtést és elemzést, új mérési és vizsgálati protokollok kidolgozását és tesztelését, a gyakorlati alkalmazás eredményeinek összesítését és mindennapokban zajló alkalmazás lehetőségei módszertanának kialakítását.
A kutatási eredmények alapján összeállított vizsgálati módszerekkel egzaktabban tesztelhető a repülésben résztvevők teljesítménye, növekszik a lehetséges beválás prediktív validitása. Teljeskörűen diagnosztizálhatók a várható egyéni teljesítmény jellegzetességei, az egyének stressz reakcióinak sajátosságai a regenerációs folyamatok lefolyásának függvényében. Vizsgálatra kerülnek a repülőorvostan, repülőélettan, teljesítmény-diagnosztika, a munka és repülőlélektan, valamint a rehabilitációs orvostan kérdései. Az emberi tényező vizsgálatára irányuló kiemelt kutatási terület a közszolgálati feladatokban (katasztrófavédelem, rendvédelem, honvédelem) és az egyéb szakterületeken (ipar, mezőgazdaság, közlekedés) dolgozó repüléssel foglalkozó szakemberek (pilóták, operátorok, légiforgalmi irányítók) kiválasztási, képzési és egészségvédelmi, regenerációs és rekreációs rendszereit vizsgálja és a fejlesztési lehetőségeinek módjait dolgozza ki és teszteli.
A kutatás eredményeképpen kialakításra kerül egy komplex vizsgálati és diagnosztikai rendszer, amellyel a repülés területén dolgozók aktuális teljesítménye folyamatosan értékelhető. A pályázati forrás felhasználása lehetőséget nyújt komplett fiziológiás stressz reakciók méréséhez, a regenációs folyamatok elemzéséhez szükséges berendezések, valamint szoftveres háttér támogatás beszerzésére, egy speciális teljesítmény-diagnosztikai élettani laboratórium és egy pszichológiai vizsgáló laboratórium kialakítására.
